Sziasztok! Néha úgy érzem, hogy repülnöm kell. Mindegy hova, csak el. Az a baj, hogy megoldhatatlan problémák (számomra megoldhatatlan) gyűrűjében élek napok óta. Csak akkor van esélyem egy kis pihire ebből, ha nem gondolok rájuk, de ez ugye nem old meg semmit. Most mégis úgy érzem, hogy szeretnék elrepülni valahova (pl.: Spanyolország, Finnország stb.), hogy kicsit rendbehozzam magam. Jelenleg annyi minden kavarog bennem és körülöttem, hogy egyszerűen érzem, hogy fogy minden felhalmozott (kipihent) agyi energiakapacitásom. Az a baj, hogy az a két ember, aki ezen segíthetne, iszonyat messze van. Szeretnék elrepülni Hozzájuk, és egy picit elrejteni magamat a világ elől. Majd, ha lefekszem aludni! Akkor képzelet repülőn elmegyek mindkét helyre, összegyűjtöm őket, és elrepülök Velük oda, ahol csak mi lehetünk. Oda, ahova nem ér el senki és semmi...
Másrészt eszembe jutott egy saját kreálmányom, amit egy közösségi oldalon láthatnak az ismerőseim. Magyarra fordítva annyit tesz: "Tudod, hogy ki vagy, tudod, hogy hol és mikor vagy. Nem tudod, hogy miért vagy. Nem tudsz semmit."... ezen kezdtem el gondolkodni, hogy milyen sokan találgatták már, hogy miért is élünk. Ekkor jönnek sokszor a megoldási javaslatok egy konkrét dologra. Szerintem pedig:
Azért élünk, hogy éljünk... Benne foglalva mindazt, amit az életben teszünk... nem egy dolog a megfejtés, hanem pont az ellenkezője... Szerintem...
Ahogy Freddy Mercury (hatalmas respect Neki a művészetéért) énekelte halála előtt: "The show must go on..."
Uff, én beszéltem
