A mai nap: Felkeltem, elkészültem, elmentem a suliba (totál ejtőernyősnek néáztem ki, de úgy is éreztem magam a táska miatt), töri TZ-t kaptunk ki (szerencsére jól sikerült), volt pár idijóta órám, volt töri (egy tragikusan sz*r ismétlésdogával, de nem kellett beadnom) és egy társadalomismeret. Eltelt a nap, azonban van pár dolog, ami gondolkodásra késztet.
Először is: Van énnékem egy szerintem szép, kedves, humoros barátom, Zsuzsi. Nem tagadom, hogy nagyon kedvelem, igazi közeli barát. Nagyon sok mindent meg tudunk beszélni, segítünk egymásnak, ahogy tudunk. Szóval ma drága Zsuzsi barát(ném) kiviharzott és kaptam tőle egy nagy ölelést. Nekem jól esett, mert feldobott kicsit, illetve mondom, nagyon kedvelem. Erre csodás oszályom egyes tagjai hát.... Jön a tipikus sugdolózás és a többi... Azt nem értem, miért? Ilyenkor jön rögtön a, "húúú, nézd már, másik csaj..." Azt kérdem újra, miért? Ebben mi a rossz? Elmeséltem drága Egyetlenemnek (becsületes nevén Edit), aki egy kis idő után rájött, hogy milyen hülyék. Pedig Neki van egyedül joga arra, hogy sérelmezze ezt. Nem mondom, biztos nem esik neki jól, de hát nem is várhatom el tőle. Ő sem várja el tőlem. Ez így van rendjén. Azt hiszem egy idő után még jobban tudunk majd ejteni az ilyenekre. Azt hiszem lassan egy év után ez nem lesz nehéz... Azt hiszem megint oda jutottam el, hogy a mai fiatalság, de inkább az egész magyar társadalom furcsán homályos gátjai közelébe értem. Szerintem nicns semmi abban, ha két ember kifejezi egymás iránti érzéseit. Tudjuk mindketten, hogy mit akarunk és mit teszünk. Nem szorulunk ilyen emberek segítségére. Egyikünk sem az átlagemberként való élést tűzte ki célul. Az már, hogy jobbak vagy rosszabbak vagyunk, az már relatív, de nem is erről van szó. Arról van szó, hogy ha már egy balesetnél, egy gyenge pillanatban, fájdalom láttám etc... közömbösek tudunk maradni ,akkor egy örömteli pillanatban miért nem tudnak azok lenni? Nem az ő barátjuk, és nem is szeretnénk, hogy ebből ők is kapjanak, míg ilyenek. Mi egymásnak teszünk jót, egymásnak segítünk, amikor "együtt vagyunk", tehát találkozunk ,beszélgetünk etc... Furcsa dolgok történnek, az biztos...
This is the beginning of a beautiful friendship...
2009.01.26. 20:21 | Zolte | Szólj hozzá!
Címkék: vélemény suli lélek gondolatok vegyes mindensemmi
A bejegyzés trackback címe:
https://zolte.blog.hu/api/trackback/id/tr33904582
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
