Első pillantásra megint furcsa lehet a cím, de mindjárt megmagyarázom. Így a félév végéhez közeledve így érzem magam:
100% barátnő (igen Ő...I'm lovin' her), barátok
100% tanulás
100% család
Van itt azonban egy apró bibi. Mégpedig az, hogy én összesen 100% vagyok. Melyikből kéne engednem? A barátnő és a barátok nagyon fontos nekem ,mert rájuk kéne támaszkodni, ha a másik kettő szar, meghát nagyon szeretem őket, főleg Téged(L). A barátokból talán, de abból is sértődés van, illetlen is, és nem is szeretném. Már így is ban olyan ember, akivel nagyon régen foglalkoztam úgy rendesen (msn-t leszámítva). Emiatt kicsit bűntudatom is van, mert ő is megérdemli. A tanulásból érettségi előtt fizikai képtelenség. A családom meg azért mégis csak a családom, ők neveltek, velük élek stb... Mostanság iylen nem fordult elő velem... Nem tudom, mi a helyes, és ez durva... Nem akaro ksenkit sem megbántani, de valakinek engednie kell, mert nem lesz jó vége senkinek sem... Az a mási kkérdés, hogy magammal már nem is tudo mmikor foglalkoztam igazán. Amikor semmi másra nem kellett figyelnem, csak arra, hogy magamnak kedvezzek, azt tegyek ,amit szeretnék, hódolhassak a hobbijaimnak... Oké, van azért naponta szabadidőm, de azért senki sem képzelheti azt, hogy este 6-7-kor nekiállok fotózni, filmet nézni vagy ilyesmi... A másik, hogy nem is kérek senkitől olyan nagy dolgokat, maximum annyit, hogy az életem folyása ne szakadjon meg. Tényleg csak a legszükségesebbeket kérem, ami ahhoz kell, hogy élni tudjak (buszbérlet, valamennyi törődés velem, apróbb szívességek, ha elfoglalt vagyok vagy nem érek oda...-> pl.: "Kiviszed ezt?", "Átküldöd a magyar feladatokat?"). Ennyi az egész, semmi olyat nem kérek (szerintem), ami felesleges dolog. Nem akaro ksenkit megbántani, egyszerűen nem látom a helyes utat.Hiába kérek meg valakit, hogy adjon lejjebb, egy idő után az sem működik, hogy ő szorul a háttérbe. Akinek van valami tanácsa, az írjon kommentet nyugodtan, vagy valahol keressen meg... Szeretnék már egyenesbe rázódni ,de így nem megy... Leszív mindenki, de visszafele nem kapok annyit, amennyi kéne, vagy amennyi szükséges... Itt nincs hibás, de valakinek fel kell ajánlania magát (esetleg felrobbantani a sulit...:D), mert másképp nem megy...
100+100+100=100?
2009.01.08. 22:29 | Zolte | Szólj hozzá!
Címkék: lélek gondolatok
A bejegyzés trackback címe:
https://zolte.blog.hu/api/trackback/id/tr31866416
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
