Éld az életed

Íródott az Úr 2009. évében január havában. Tudom, hogy unjátok már a sok idióta elmélkedést. Van is benne valami. Mit is tudhat egy friss 18 éves ember a világról? Nos, a mostani eszemmel azt mondom, hogy egy tájékozottabb és érzékenyebb ember minden lényegeset. Igaz, ezt 35 éves korban is elérhetjük, de maradjunk a 18 éves kornál. Az úgynevezett felnőttek azt mondják rá, hogy gyerek. A gyerekek közt ő már a "nagy". Azt mondják rá éretlen. A kisgyerekek csodálják, tisztelettel néznek rá (vegyük ezt az esetet). Mit érthet ez a fiatal ember a világból, hisz egyik oldal sem fogadja be? Kérem szépen midnent (szerintem). A gyermek akaratával, szabadságával, szókimondásával látja meg a dolgokat, miközben elég értelmes meg is érteni, átlátni a csapdákon. Gyermeki énje félresöpri a mismásolást, a hazugságokat, a színezett történeteket, az értlmetlen gátlásokat. A felnőtt önmaga tartózkodik a túlzásoktól, a hirtelen indulatoktól, képes mérlegelni. Jelzem, nem következik, hogy ez a kategória vagyok, nem állítom magamról ezt.
Egy kis intró után rá is térek a cím bővebb kifejtésére. Sokszor használjuk ezt a szót: bűvöl. Megbűvöl, elbűvöl etc... Bűvköre lehet egy versnek, egy képnek, egy épületnek, egy csóknak, egy érintésnek...és egy dalnak. Engem is elbűvölnek ezek a dolgok, most jelenleg egy dal. Ilyenkor mindig érzem magamban, hogy most lehet megfogalmazni a világ lényegét. Sosem sikerül... Miért van ez? Okosabbnak kéne lennem? Nem tapasztaltam eleget? Egyáltalán képes valaki erre? Elég erre a szó?
Talán... A világ lényege az élet. Szerintem... Ez azonban egyáltalán nem konkrét, egyetemes és mindig alkalmazható. Szerintem nincs is olyan. A világ legnagyobb, legtökéletesebb, legigazabb és legszebb lényege, ami midnenre vonatkozik és kézzel fogható. A hívő azt mondaná erre, hogy Isten a világ lényege. Erre azt mondom, Isten Benned van. Erre valaki mondaná: Akkor Te! Erre mondanám: Egy ember a természetben csak porszem. Erre mondaná: Akkor a természet! Erre mondanám: Te is a része vagy. Bezárult a kör... Talán ez a három dolog (hit-természet-ember) maga az egész világ lényege. A természet szüli az embert és minden élőt és élettelent. Az ember felhasználja a természetet, hogy alkosson. Megalkotja a fogalmakat, a műszereket, formálja történelmét, tudását gyarapítja. Összeköti a természetet a hittel, midnent mindennel. Felhasználja a körülötte lévő fizikai és fogalmi dolgokat. Isten megalkotta a lelket, az érzéseket és a gondolatokat. Ez a három azonban (szintén szerintem) egyenrangú, egymás alá-fölé nem rendelhető, kiemelhetetlen, egységük oszthatatlan. És hogy ki lenne középen? Az ember, mert ő az összekötő kapocs, illetve benne egyesül a hit és a természet. Ez viszont nem jelenti, hogy különb lenne (mivel "kiemelhetetlen"), csak a helyzetét jelenti a középpont. Körülötte ott van a matéria és az idea. Ezek hárman alkotják a világot... Szerintem...

Igenbezony! Szombat este van, hurrá, ropja mindenki! Aki viszont most is a netet választotta egy zsúfolt szórakozóhely helyett, annak elmesélek egy történetet:
Zolte mászik haza az egyik áruházlánc szupermarketéből (nemmondom ki, hogy SPAR). Az alig pár méteres utat szombat délelőtti rozsdába nyúló, de még kellően ruganyos lábbal teszi meg. Blumm-blumm mendegél haza kis szatyrával. Meglát egy anyukát szembe jönni egy édesaranyos kis aligpáréves kisgyerekkel. Tipikus totyogó járás, midnent megkérdez... Naggyon pöpec kisgyerek volt, a tipikus jókedvűek...Kérdezget, beszél az anyjával... Nade, mi ebben a csoda? Az kérem, hogy az anyuka mondatát hallva igencsak elgondolkodtam...A szavak annyira nem is lényegesek, de a stílus... Hülyébb volt, mint a gyerek! De 100-ra... Hihetetlen! Ha a kisgyerek ilyen zsenigyerek lehetne, hogy megérti az anyját, mint egy felnőtt, van egy érzésem, hogy kiröhögné... Az oké, hogy kedvesen meg bohókásan meg kisgyermeikesen beszélünk hozzá, de totáls*ggnek nem kell nézni, mert azok maximum mi vagyunk... Szerintem... *gumikacsacsipogás* (Erről jut eszembe...az RTL rosszul döntött szerintem, hogy levette a reklámot, mert az még vicces is volt... egy szeletelt RTL logó most jobb? Hááááát...ízlések és pofonok...) Csak egy kérdés: Miért van az, hogy midnenki csak kismamagondozást meg életmódot meg minden lófingot akar tanácsadni? Megtanítani a leendő anyákat gyermeket nevelni luxus? Meg amikor már 3D-ben forgatja a gyerekét az ultrahangon? Annyi sugárzást kap az a gyerek egynémely anyukától, mintha a denevérek egy drum&bass albumot hallgatnának...Oké, most mondhatják rám, hogy "mitosztoménazészt", de amikor a nagymama is úgy akar kinézni, mint a harminc évvel fiatalabb lánya ott súlyos probléma van... Meg amikor a babakocsi fölött szívja a láthatóan (és pláne érezhetően) ukrán csempészcigit, ami krumplihéjból meg gombatönkből készül Oroszországban...
Szóval csak annyit, hogy talán el kéne gondolkodni, hogy az ember attól, hogy kicsi és fiatal, lehet még okosabb is, mint mi...
Ezúton szeretnék Süninek boldog névnapot kívánni, Tomikának boldog 1. szülnapot, illetve szurkolni az én Egyetlenemnek, hogy gyógyuljon meg és sikerüljön Neki az, amit annyira szeretne! :)
Jó éjt mindenkinek!

Végre! Végre péntek! És holnap nincs iskola! Hurrá! Éljen! Nem igazán érdekel, hogy be fogjuk pótolni, de az első héten legalább lesz időm aludni, fokozatosan visszarázódni a suliba. Március végén meg már vegetatíve lenyomjuk a napot... :D Mi is történt ma? Egy semleges matek után egy dogaírós biosz, egy dogakikerülős töri és egy furcsa, de érdekes és hasznos filozófia. Elég rövid, de tartalmas péntek végefele járok... Haladok azért rendületlenül... Örülök, mert kaptam tippet a tegnapi kérdésemre, végre egy jót beszélhettem a "hiányzó láncszem"-ként szereplő ismerősömmel, és talán sínre kerül az a dolog is. A siker, akármilyen kicsi is az, jó dolog. A kudarc viszont nem mindig negatív. Ebbe ne menjünk most bele. Mire vágyhat egy ember péntek késő este, ha zenét akar hallgatni? Talán erre: Eric Clapton - Cocaine
Azt hiszem mára "Letészem a lantot". Ha Arany is blogot írt volna... Azt hiszem nem 10 évente jelent volna meg korszakalkotó műve... :D Kényszeresen kellett volna dolgoznia... Azért belegondolni...Nem enyhe dolog... :D További szép estét/éjjelt és sikeres agypusztítást mindenkinek!

Első pillantásra megint furcsa lehet a cím, de mindjárt megmagyarázom. Így a félév végéhez közeledve így érzem magam:
100% barátnő (igen Ő...I'm lovin' her), barátok
100% tanulás
100% család
Van itt azonban egy apró bibi. Mégpedig az, hogy én összesen 100% vagyok. Melyikből kéne engednem? A barátnő és a barátok nagyon fontos nekem ,mert rájuk kéne támaszkodni, ha a másik kettő szar, meghát nagyon szeretem őket, főleg Téged(L). A barátokból talán, de abból is sértődés van, illetlen is, és nem is szeretném. Már így is ban olyan ember, akivel nagyon régen foglalkoztam úgy rendesen (msn-t leszámítva). Emiatt kicsit bűntudatom is van, mert ő is megérdemli. A tanulásból érettségi előtt fizikai képtelenség. A családom meg azért mégis csak a családom, ők neveltek, velük élek stb... Mostanság iylen nem fordult elő velem... Nem tudom, mi a helyes, és ez durva... Nem akaro ksenkit sem megbántani, de valakinek engednie kell, mert nem lesz jó vége senkinek sem... Az a mási kkérdés, hogy magammal már nem is tudo mmikor foglalkoztam igazán. Amikor semmi másra nem kellett figyelnem, csak arra, hogy magamnak kedvezzek, azt tegyek ,amit szeretnék, hódolhassak a hobbijaimnak... Oké, van azért naponta szabadidőm, de azért senki sem képzelheti azt, hogy este 6-7-kor nekiállok fotózni, filmet nézni vagy ilyesmi... A másik, hogy nem is kérek senkitől olyan nagy dolgokat, maximum annyit, hogy az életem folyása ne szakadjon meg. Tényleg csak a legszükségesebbeket kérem, ami ahhoz kell, hogy élni tudjak (buszbérlet, valamennyi törődés velem, apróbb szívességek, ha elfoglalt vagyok vagy nem érek oda...-> pl.: "Kiviszed ezt?", "Átküldöd a magyar feladatokat?"). Ennyi az egész, semmi olyat nem kérek (szerintem), ami felesleges dolog. Nem akaro ksenkit megbántani, egyszerűen nem látom a helyes utat.Hiába kérek meg valakit, hogy adjon lejjebb, egy idő után az sem működik, hogy ő szorul a háttérbe. Akinek van valami tanácsa, az írjon kommentet nyugodtan, vagy valahol keressen meg... Szeretnék már egyenesbe rázódni ,de így nem megy... Leszív mindenki, de visszafele nem kapok annyit, amennyi kéne, vagy amennyi szükséges... Itt nincs hibás, de valakinek fel kell ajánlania magát (esetleg felrobbantani a sulit...:D), mert másképp nem megy...

Csak, hogy totál értelmetlen legyen a cím, nem fogok panaszkodni. Mondjuk, ha úgy vesszük, ma semmi értlmes nem történt, de mivel rendszeres blogíró lennék (múlt péntek óta... Asszem jól mondom...Nnna midnegy, semmi kedvem most azt megnézni....agyam meg már nincs...), a mai poszt sem hiányozhat. Az OB tampon és a betét igen, de ez sose. :D Tényleg, milyen furcsa dolog lehet, hogy "Helló! Van egy betéted kölcsönbe? Holnap visszaadom..." Ugye emlékszünk még a reklámra, amikor a wc-ben kért az egyik csaj betétet a barátnőjétől? Az azért akkor odaütött úgy agyilag...
Nade ma is is történt? Kb semmi. Volt etika óránk ,ahol kb az osztály 1/6-oda (igen ,az mind!) beszélgetett a tanárnővel a politikusok és az erkölcs kapcoslatáról. Szegényt nem lehetett visszatereln ia valóságba... Mármint, hogy ezt a két fogalmat talán ne használjuk egyszerre... Aztán voltak csodás órák, matek, latin, ének... Tipikus olyan órák, hogy úgy elvagy rajta, nagyon nem izgatod magad rajtuk... Nade holnap a fincsi magyar! Már nem írom le mégegyszer, miért is a szívem csücske most, de mivel nincs még olyan sok bejegyzés itt, simán visszakereshető a dolog... :) A vidít a dolog, hogy végre ép, egészséges és harcra kész a gitárom... Komolyan ,a húrok meg a hozzávalók totál verik az egész gityó értékét... Mondjuk azért egy kevésbé pro embernél ez sokszor így van...

Azt hiszem itt még nem írtam a V10-es "Carpe diem" nevű föld-levegő-magyartanár-levegő-föld-Parlament-föld-víz-tűz-levegő-szív-Bolygó kapitánya-föld rakétámról. Ez egy totálbrutálhevimettál kis pöpec rakéta. Akkora, mint Mari néni kiskertjében a csűr magassága. Ha tudjuk, hogy a kiskakas 3 m/s-mal repülve (50 N-os kezdőlökettel) 2s alatt van fent a csűr tetején, ha Mari néni belerúg, akkor számoljuk kis a csűr tetején levő napóra áűtlagos körbefordulásának idejét. Ha ez megvan, 4 tizedesjegyre kerekítve add meg, hány éves Mari néni, ha tudjuk, hogy x éve betöltötte a 18-at. Egy kis házifeladat a matekguruknak... Visszatérve a rakétára... Múltkor meglátogatta a gyártócsarnokot ET és Elvis Presley... Az összes híres halott ilyen izgága? Kérték tőlük, adjanak már autogrammot, aztán csak váltig azt hajtogatták, hogy majd max a büntetőcédula aljára adnak... Aztán levették a hegesztőszemüveget a srácok... Akkor már meglátták a "Csillagszóró akció" feliratú kitűzőt. Ahaaaaa... Tehát zugárusok... Akartak venni kis tűzijátékot, de zt mondták a cégük, az Apeh és a Fogyasztóvédelem nem gyárt iyleneket. Erre csalódottan visszamentek a csempészcigik közé, miután a Bodri jóllakott... Bár igen nehé volt leráncigálni a számlatömböt a két csávóról, de azért csak sikerült... Azóta AFA-s számlát adnak egymásnak a presszóban is a csocsómeccsek után... Ki érti ezt...

Nnnna, tömény állatkodás uán még Benedek Elek dédunokájának is jár a pihi, én meg nem is vagyok az, szal nekem meg pláne...

Adott egy MSN Messenger (újabban már Windows Live Messenger, de hogy minek, ne kérdezzétek...). Vannak partnereid, akikkel beszélgethetsz. Nade, itt álljunk meg egy pillanatra. Hogy is működik? Felveszel egy ismerőst, az jobb esetben visszaigazol, Te ráírsz, ő vissza és így tovább... Vagyishát csak működne, mert tegyük fel, hogy a drága ismerősöd nem ír vissza. Erre kitalálták az "Elfoglalt", "Telefonál", "Nincs a gépnél" és a többi állapotot, a Plus!-szal együtt megjelenő egyéni állapotról ne is beszéljünk. Igen, de a trükkös ismerősöd bevonul pl. Elfoglaltba, hogy: "Ne zavarja a zenét", "Ne írjon rám mindenki" etc... Ez rendben is van, utána tudod, hogy nyugodtan zavarhatod, max. megkérded, h beszélgethettek e. Itt jön a csavar! Drága ismerősöd midnen kiírás ellenére ptthagy, mint eb a Szaharát... Egyik drága ismerősöd pl. a lejelentkezés előtt azért odabiggyeszti, hogy mennie kell és jó éjt ésatöbbi. Amire a totál leszívott csöppnyi agyacskámon végigfut, hogy "Mivan?", addigra ő már el is tépett, mint egy Porsche...Frankóóóóó
A mási kedves ismerős fent van több óra hosszát Elérhetőben (Hoppá!), erre ráírsz, adnál neki ballagási fényképet, és erről írsz neki pár fontos infót. Erre ő kifejti, hogy ő annyira tanul, hogy ihajj. Ez rendjén is lenne, de akkor ne legyen fent msnen, vagy írja ki, hogy ne zavarják, mert tanul! Komolyan, ennyire vagyok hátsófél, hogy ez szerintem ad1.: hülyeség, ad2.: enyhe genyóság is, mert talán szeretnél vele újra baráti viszonyban lenni. Arról nem is beszélve, hogy amikor nem mondja, hogy tanul ,akkor is 10 percenként ír (jelzem előtte percenként több üzenetet is írt). Jó, mindenkinek más az msnezési szokása, de könyörgöm, 3 mp alatt simán átér egy msn üzenet még a nagyon béna nettel is (szerintem), ráadásul az MSN épp azért real-time program, hogy valós időben beszélj. Annyira a MS fejlesztők sem idióták, hogy megtévesztő címkékkel lássnak el egy széleskörben alkalmazott programot. Nnna mindegy, tuti én leszek az idióta, még ha ezt nem is mondják ki.
Aki már idáig eljutott az olvasásban, azt talán elolvassa még ezt a kis sztorit a végére. Harmadi kkedves ismerősöm rámír, hogy melyi kbusszal megyünk. Megbeszéljük, hogy melyikkel, direkt az ő kedvéért megyek másikkal. Erre beszélgetnék vele (én Elérhető vagyok, és ő írt rám ugye) elmegy valamerre. Akkor írja ki, hogy mi van, vagy beszéje meg velem máshogy. Informáljon már...
Komolyan ez az MSN? Nem a program hibája, ő elküldi az üzeneteket. Ez az ember hibája, hogy ennyire unkompatibilis viselkedésű, hogy még annyit nem tud írni, hogy miért nem beszélhetünk.
Kedves első ismerősöm ráadásul minden egyes alkalommal kifejti, milyen fontos vagyok neki meg hú meg há. Már nem azért, de ne csak akkor legyek már fontos, amikor baj van. Oké, ő is segít néha, de csak úgy nem lehetne beszélni? Ha feljön egy másik ismerős, vagy jön valami dolog (ami nem oylan fontos, hogy igazán lekösse), akkor könyörgöm írjon már, mert nem azért akarok beszélgetni valakivel, hogy leszarjam. A beszéd nem egyenlő a csenddel. Utálom, ha ilyen módon lesz*rnak, mert én sem teszem ezt. A másik dolog, hogy ha már ennyire fontos vagyok... Nnnna, hülye elveim vannak. Ugye? :) Amúgy is bezárulna a kör... Elszállt az ihlet... Meg azt ígértem, hogy ma már nem írok többet, szóval ma meg is szegtem hamar. Bocsásson meg mindenki, de ez ma kijött. Amúgy is, aki netalántán rendszeresen olvas, annak talán nem teher egy újabb post, aki meg eddig sem olvasta, az ezután se fogja. Aki utálja, az meg tényleg ne maradjon itt, mert minek is? Rabolnám az idejét...

Paff, a büdös sárkány megérkezett. Annyi különbséggel, hogy nem büdös, nem Paff, de sárkány. Magyaron eszembe jutott a csúnya Murphy törvény: Aki tudja, csinálja. Aki nem tudja, tanítja..." Komolyan, mit szeretne elérni az az ember, aki röpke 150 oldal tankönyvi szöveget meg a hozzátartozó 234 oldal szöveggyűjteményt feladja csütörtökre dogára. Mellette ott van az emelt töri, illetve még, ami jön. Meg nem az, oké, tanulni kell midnen órára, de ez még átismételni is sok. Lehet én vagyok a balf***, de nekem ez még gombócból is sok. Mindezt félév előtt, nehogy már valami jó is történjen a lassú kivégzés félévéig. Ááááá, sose! Még a végén túléljük ép elmével a hajtást. Jó, túldramatizálom, de ettől meg lehet bolondulni néha...:S Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a feladott anyag egy részét nem is vettük...

Nnna, azt hiszem ennyi a mese mára, mert 5:15-kor keltem, 8 és fél órát voltam suliban, és ez nekem untig elég volt... :D

Tegnap egy nagyon jó barátommal msneztem! Ez önmagában nem nagy hír, de nagyon érdekes és hasznos dolgokról beszélgettünk. Furcsa, hogy ő dicsért össze-vissza, mégis nagyon okosakat mondott, pedig ő kiáltott ki a nagy észnek engem, a magam aligpár évével (juszt se mondom meg mennyi:D). Szinte már versenyhelyzetet generált, de csak az egymás segítésében versenyezhettünk volna. Bár midnen msnezést élvezek, ez különlegesen jó volt, mert Vele mindig olyan témákról tudok beszélni, amiről talán a kortársaim nem tudnak annyit, vagy csak kevés ember. Emellett még olyan tapasztalatai is vannak, amik nekem nincsenek. Kössz Crock(et)!

Olvasom most Hugh Laurie The Gun Seller című könyvét. Elmebeteg, de súlyosan... Imádon a könyvet! Hatalmas szleng- és humorgyűjtemény, emellett pedig elég érthető egy halandónak is, nem csak a szuperangolosoknak. Szórakoztat, nevettet és kellő mélységű nyomot hagy az olvasóban! Kell ennél több?

Beadtam a fincs magyarházit! Komolyan, éreztem, ha most nem adom be megőrülök. Nem az, kész van, de egyszerűen még arra is várni, hogy beadjam... Kegyetlenség lenne...

Igen! Megcsináltam! Nnna, mielőtt itt nekem baloldalizna, meg szegfűsözne, meg homolokon csókolna elmondom, hogy ez csak poén! Kössz. Kész van az a sz*r. Kb 10 órát szenvedtem rajta... Szűken, de ott körül van. Jó, most mondhatná valaki, hogy hát ez nem is sok, csak számomra eddig egy fogalmazás egy délelőtt alatt megvolt pöpecül, 4/5-5-re, mikor, hogy sikerült eltalálni. Na ez most ahhoz képest egy gigafoch.

Tegnap megnéztem az Esti meséket. Nem mondom, hogy A sötét lovag szintű film, de egyszer tuti jókedvet okoz, és jó megnézni. Csak ne várjatok tőle sokat. Szívassátok le az agyatokat, és élvezzétek. Humorérzék, pihent agy kötelező! Akkor tetszeni fog. Sandler papát meg le lehet húzni, megy neki a szekér ismertségben is, nem csak negatív bulvár miatt híres, mint egyesek. Ennyi a lényeg!

Ma végleg hozzákezdtem fincsi kis idióta magyarházinak. Olyan érzésem van, mintha egy rúd bácskai szalámit kéne megennem (tudjátok ,régen volt az a feketecsomagos). Oké, hogy valaki szereti, nekem totál visszataszító volt. Az a topszar kategória nálam. Na, szal ha azt kéne megenned csak úgy üresen egy rettenetes gyomorrontás után, és mellé agyoncukrozott szilvalekvárt nutellával, dijoni mustárral és savanyú cukorral. Kenyeret nem kapsz ám, mert akkor tudnál valamibe kapaszkodni! Ja, öblögetésnek chillit kapsz víz nélkül:) Ezt a darált fochpakkot csomagold be "Érettségire készülünk!" című csillogós csomagolópapírba, tegyél rá szép díszeket, küldj mellé 6 ukrán maffiagorillát MP5-ös precíz német géppityukkal, csak a hatás kedvéért. Kellemes karácsonyi ajándék, amihez annyi kedved sincs, hogy azt mondd "Nnna, gyors megcsinálom, h pusztuljon előlem!". Nemj, mert ahhoz foglalkoznod kéne vele, szembesülnöd azzal, hogy a drága novelláról a fél könyvvilág nem ír semmit, a másik fele meg szarik az egészre. Ja, persze mellette ismételj, tanulj töri TZ-re (najó, ez legalább hálás feladat, mert azt azért szeretjük...jó nem tanulni állandóan, csak magát a tárgyat meg a tanárt), tanulj bioszra, latinra (ebből a latin esélytelen ,a biosz ofő miatt muszáj), amikor épp elég bajod van.
Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a szünetet azért találta ki egy okos ember, hogy legyen pihenőidő (meg ugye ünnepek is vannak, amikor nem mehetsz suliba). Erre jön egy hatalommániás, izgága ember, aki kitalálja, hogy fél év alatt megváltja a világot. Kössz...talán nem kellett vna két hónapot elb***ni 9.-ben, meg következetlenül haladni. Most megszakadunk a sok hülyeségben, tanuljunk meg midnent egyszerre, meg ismételjünk, amire odaérünk érettségire totál hullák leszünk, utolsó rúgásokkal megcsináljuk, amit meg kell, hogy felvegyenek, aztán szerencsére úgyis off neki. Komolyan mondom azért örülök, hogy nem lesz májusban tanítás már, mert legalább a szóbelire úgy tanulok ,ahogy akarok. Plusz nem kell magyar érettségit írnom... plusz túlleszek a matekon... plusz végre meglesz midnen kib***ott témakör magyarból is, nem csak hetente 3-at kapsz meg. A világ legnagyobb hülyesége így "csepegtetni", mert így mindig elfelejted a múltkorit, össze-vissza kell lapozgatni, amikor témakört keresel, plusz nem haladhatsz úgy, ahogy akarsz. Szörnyű....

Tegnap egy csúnya veszekedésben volt részem részt venni. Valahogy sikerült lecsillapodnunk, de úgy érzem talán megint én voltam, aki lent maradt a padlón. Sokat gondolkodtam már akkoris, és teszem azóta is, hogy mi volt ennek az oka. Túl szabadon gondolkodom, talán túl sokat kérek, de úgy gondolom a törődés, az odafigyelés, a megértés több, mint az önzés és a makacs akaratosság. Nem tartom rossznak a tegnapi vitapartneremet, mert nem az, sőt igen értékes és fontos személy. Azonban világosan kell látni, hogy van, amikor a másik olyan helyzetbe kerül, amikor őt kell segíteni. Ez sajnos néha az önfeláldozás nevű súlyos és igen nemes tettet igényli. Nem vagyok telhetetlen, sőt szeretem magam a más hasznára fordítani, de úgy érzem, hogy néha az én hasznomra is legyen valami. Nem hiszem, hogy a panaszkodás és a totálmayerek példaként mutogatása a megoldás. Ettől csak rosszabbul éreztem tegnap is magam. Van, amikor a haragnak és a keserűségnek véget kell vetni, mert már nem ráébreszt dolgokra, hanem vagdalkozik, hengerel és gázol. Szívet, lelket, önbizalmat és mindent, ami az útjába kerül. Eközben pedig becsukja a szemét, fülét, és nem látja és nem hallja, hogy már segítségért kiáltok, holott megtehetném, hogy keményen, erőszakosan, menthetetlenül visszavágok. Mert érzem, hogy meg tudom tenni, csak az nem én lennék. Tudatalatt könyörtelenül érzi, hogy egyszerűen képtelen vagyok haragudni az emberekre, és ezt ki is használja. Pedig én ezért csak annyit kérek, hogy vegye észre azt, mikor kell abbahagynia a támadást, és ellátni a sebesültet. Mert én ezt teszem vele, de tegnap csak újult erővel vágta belém a tőrt. Kértem szépen, s megint feláldoztam Érte valamit, s az is csak ott tart, hogy épp elég. Pedig az is majdnem (!) olyan fontos, mint Ő. Tegnap egy nagy vár omlott össze bennem. Ezt még szép lassan felépítem, de még egy támadást nem bír ki. Egyszerűen már nem lehet felépíteni. Van ,amit már nem lehet bírni. A Jó is csak egyszer győzi le a Rosszat és a Rossz is csak egyszer sebzi félholttá a Jót. Én már kétszer haltam meg félig. Harmadjára a szívem kihűl, és mélyen fog feküdni egy sötét erdő susogó lombjai alatt, amíg egy szép napon fel nem tud támadni, hogy újult erővel éljen. Addig viszont vihar lesz és boszorkánytánc. Csattogó villámok szórják majd haragos szikráikat és hangos robbanások rázzák meg az éjszaka csendjét. De megvan az esély, hogy felépüljön a vár, de ehhez tiszta idő kell, amihez én már elfújtam felhőim, de Ő még nem. Lehet én kérem, hogy nagyon változzon meg, de ezt kérem már több hónapja, ha igazán mérlegelünk. Jobb lenne, ha rájönne, hogy enélkül nekem nem kényelmes az élet, csak rövidtávon, amikor mindkettőnk türelmesebb. De néha nekem is kell valami, amiből energiát merítek, mert a semmiből csak az Úr tud teremteni, én nem.

Nnnna, ebbe is belefogtam. Nem hinném, hogy rendszeres totálblogger leszek, de ki tudja. Új év, új remények. Helló 2009!