Van az úgy, amikor igazából semmi nagy hangulati dolog nincs, egyszerűen csak írnod kell. Most ez van nálam is.
A cím most éppenséggel kapcsolódik a szöveghez. Lehet, hogy csak nekem van ilyen, de néha teljesen átlagos körülmények közt is totál különleges valami az életemben. Olyankor általában kérdőn, furán vagy éppenséggel hülyén néznek rám, de hát van ilyen. Megmagyarázhatatlan dolog, de valamiért úgy van. Lehet, hogy a várakozásokkal ellentétben valami jó vagy rossz történik, amit amúgy soha nem vennél fel, de akkor éppen olyan hatása van rád, amire nem is gondolsz. Lehet ez egy ismerősöd hanglejtése, egy elrejtett üzenet megfejtése, egy sejtés, amit nem tudsz biztosan, de mégis fellelkesít... Nagyon sok ilyen van. Legalább is nekem...
Fura, de a blogposztok sosem akkor születnek, amikor csak úgy éled az életed. Ez miért van? Talán azért, mert akkor nincs mit kiírni? Passz, de erről azért nyitok egy kis vitát.
Amúgy velem igazából semmi különös, ez egy érdekes és egyben vicces (idézőjelben is) nyár lesz. Valszeg nem lesz minden téren a legtutibb, mert az nem lehet, de talán egy jó őszt hoz. Ez kicsit olyan időjárásos-meteorológusos, de valahogy a tavasz-nyárelő folyamán annyi emberrel történt annyi fontos dolog, hogy ezeket fel kell dolgozni. Nekem meg meghallgatni Őket, ami tök jó, mert érdekelnek az emberek, hátha tudok segíteni.
Nnnna, ennyit gondoltam mára, a stat szerinti olvasótáborom nem hiszem, hogy tömegtüntetést szervez a rövid poszt miatt.
Bááááááj
