Kettősség, dualizmus minden a világon. Durva, hogy erre a keletiek milyen régóta rájöttek, én meg csak most veszem észre, mennyire igazuk van. Nincs Jó nélkül Rossz, nincs Rossz nélkül Jó. Nade vissza az életbe... Tegnap olyan furcsa érzésem volt. Állok a buszmegállóban a centernél, és elmegy két fekete kocsi. Mindkettő felső-középkategóriás (árban is keményen), az egyik Merci, a másik Honda. Zsírújak. Jójó, most ez eddig nem valami különös, de valahogy nekem olyan misztikus lett. Két izomautó csorog tök átlagos tempóval, szigorúan tartva a centire mért követési távolságot, mindkettő ugyanarra megy, egyi ksem vadít be meg semmi, nyugodtan, méltóságteljesen halad. Lehet túl képzeletgazdag vagyok, de olyan NBH-gyanús az ügy. :D Valahogy nem is volt látványos, hanem csak fű alatt sunnyogós. Talán ezért... Aztán amúgy... Happy! Tegnap voltam Egyetleneméknél ééés wááááááááá! Annyira jó volt a délutáááán!!! Jupiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!! Aztán a busz rossz irányba vitt! Nemjupiiiiii!:D Szép vonalkodós gatyával (persze csak képletesen) meg izzó mobillal, de sikerült elérnem a buszom, bár necces volt. Ma meg annyira hiányziiiik, hogy nagyon-nagyon:(:(:(. De holnaaaap már lááátoooom! Jeeeeeeeeee! Akkor lesz magyar is. Nemjeeeee!:D Nade, "Don't worry, be happy"!
Az erő legyen veletek (és a Te lelkeddel)
